Na, ha már így mindenki belelendült a közelgő Valentin nap témájába, akkor én is hozzáteszem a magamét - Azonban nem receptekkel, hehe, távol álljon tőlem (olyan távol, mint a konyha :)) Bonyolult kajakreaciók helyett ugyanis van valami, amire bármelyik férfitársam is képes lehet, a nők szívét pedig instant meglágyítja a Valentin nap estéjén. Hát persze, hogy a fondü az! ;)

Mióta a csajom megkapta karácsonyra a fondükészletét, azon vettem észre magam, hogy én egy kicsit többször használom :) Bele is ástam hamar magam a fondükészítés rejtelmeibe, ebből nyújtok át egy bazinagy csokorra valót.

Az első szabályok egyike: ne használjunk túl lágy sajtot, és ne használjunk csak egyet! Előbbi azért fontos, hogy markáns íze legyen, utóbbi pedig, mert kicsire nem adunk (na jó, valójában azért, mert ez a hagyomány). Az ínyencek királyai három sajtra esküsznek, mégpedig a gruyére, a freiburger vachering és a hegyisajtra. Ha igazán jó végeredményt akarunk kapni, akkor az összetevőket, vagyis a sajto(ka)t, kukoricakeményítőt és bort már jó egy nappal a romantikus fondüest előtt dolgozzuk össze, az elkészült masszát pedig hűvös helyen hagyjuk pihenni.

Az is fontos, hogy megmutassuk a párunknak: mi ebben ténylegesen profik vagyunk. Szóval ne szúrjuk el azzal, hogy a sajtmassza elkezd főni a fondükészítés közben, épphogy csak rotyogjon, úgy a jó. A folyamatos kevergetés ehhez elengedhetetlen!

És végül egy szó a kenyérről: a legjobb, ha roppan :) Vagyis legyen kenyérhéj, vagy legalábbis minél több belőle. Így a sajt is könnyebben megmarad rajta, és a kenyérdarabka sem csúszik le a kedvesünk villájáról, bele az ő kedves kis ölébe (oda majd nekünk kell csúsznunk, amikor sikerre vittük a csodavacsit).

A fondü után már csak az emésztést jó irányba összegereblyéző pálinkázás marad hátra, aminek következtében tutira jól fog lecsengeni a Valentin nap ;))))

Jó étvágyat!